MAK szabályzatok

a meoe magyar agár klub weboldalán http://www.meoemagyaragarklub.hu/ elérhető két szabályzat, a tenyésztési és a tenyészszemle szabályzat megihletett:

A MAGYAR AGÁR KLUB TENYÉSZTÉSI SZABÁLYZATA


A fajtatiszta tenyésztés további fejlesztése és a tenyésztői munka céltudatossága érdekében a Magyar Agár Klub (továbbiakban MAK) az FCI és a MEOE tenyésztési szabályzatát tudomásul véve az alábbi kiegészítő szabályzatot kívánja alkalmazni.
1. A fajtajelleg megszilárdítása érdekében valamennyi tenyésztésre szánt egyedet a tenyésztésbe vétel előtt tenyészszemlén el kell bírálni. Tenyésztésbe vonható az az egyed, amely a MAK által rendezett tenyészszemlén tenyészthető vagy tenyésztésre javasolt minősítést ért el.
Az egyedeknek a MAK által előírt tenyészszemle szabályzatnak kell megfelelnie.
2. A tenyésztésbe állítás alsó korhatára a szukák számára a betöltött 18 hónap, a felső korhatár a betöltött 8 életév. Kanok számára a betöltött 12 hónap, felső korhatár nincs. Ettől való eltérést csak és kizárólag a MAK Tenyésztési Tanácsa adhat, előzetes engedélykérés alapján.
(Elbírálás mi alapján történik?)

- A szuka két naptári éven belül legfeljebb háromszor kölykezhet.
(2 év alatt háromszor 12 kölyköt felnevelhet, de négyszer egyet nem? Esetleg érdemes lenne belefoglani ezt is valahogy így: "A szuka két naptári éven belül legfeljebb háromszor kölykezhet, ha az első két alom létszáma nem haladta meg az X-et és az utolsó alom létszáma az Y-t." Nem számít, hogy természetes úton vagy császármetszéssel ellett-e a szuka? Ha elpusztul az egész alom, az ellésnek számít-e?)

- A felnevelhető kölykök száma a jó gazda gondossága mellett az anyaállat és kölykei erőállapotától, az alom minőségétől függ. (A felnevelhető kölykök száma a tenyésztőtől függ. Fel lehet nevelni almot akkor is, ha az anyjuk elpusztult. Fel lehet nevelni gyengén "startoló" kölyköket is. Az alom minősége mit takar? Ki bírálja ezt el? Egészséges kutyát elpusztítani törvénybe ütköző cselekedet! Potenciális dajkakutyákról, tehát nemrég ellett, de kevés kölyköt nevelő szukákról a klub honlapján lehetne információt közölni.)

- Fedeztetés alkalmával a kan és a szuka agártól genetikai mintát vesz Magyar Agár klub megbízottja. (Miért nem az amúgy is kötelező tenyészszemlén? Ha 1500 km-re vagy a tengerentúlra megy a tenyésztő fedeztetni, a MAK megbízottja oda is követi?)
A mintavételről 3 példányos jegyzőkönyv készül 1 példány a tenyészállat tulajdonosánál,1 pld. a MAK-nál, ill egy példány a minták tárolásával megbízott laboratóriumnál marad .A genetikai térkép eltárolásra kerül és szükség esetén a kölykök azonosítására felhasználható.(A vizsgálat költségét a MAK fedezi a MEOE támogatásával.) (Kinek van joga a kinek költségén elvégzendő ellenőrzést kérni, ha a kölykök származását illetően gyanú merül fel? Kinek van joga hozzáférni a melyik laboratóriumban mennyi ideig tárolt DNS-mintákhoz?)

- A fajtagondozó szervezetnek lehetősége van alomellenőrzésre. (Mikor, miért, hogyan? Hozzám pl. 6 hetes koruktól 10 hetes korukig ne jöjjön senki. Az anyától már nem kapnak elég immunanyagot, az oltástól még nem védettek.)

3. Tilos azonos szülőktől származó egyedek (testvérek), szülőknek kölykével történő pároztatása. (Helyesen: Tilos az azonos szülőktől származó egyedek (testvérek) valamint a szülőnek kölykével történő pároztatása (apa és lánya, anya és fia).)
Tilos a fekete egyedek mogyoró színű és hamvas-csíkos egyedekkel történő pároztatása. (Kék színű utódok születhetnek az ilyen színű szülők pároztatásából, de egyáltalán nem biztos, hogy születnek. Másrészt szintén kizáró ok a barna, ordas, fekete-cser és háromszínű is, ezek pedig bármilyen színű szülők utódai között előfordulhatnak. Ez alapján a logika alapján minden pároztatást be kellene tiltani.)
4. A különösen nagy tenyészértéket képviselő almok esetén lehetőség van „Elit származási lap” kiadására, a MAK tenyésztési Tanácsának elbírálásának alapján.
Feltételei:
a, A tervezett alom véleményeztetése a Tenyésztési Tanáccsal
b, Tenyésztésre javasolt minősítésű egyedek párosítása
Ezek az almok felkerülnek a MAK honlapjára mint javasolt almok. (Miért nem kerül fel az összes alom, amely megfelel a tenyésztési szabályzatnak, és kapnak kiemelést az elit származási lapra jogosult almok?)

A Tenyésztési Szabályzattól való mindennemű eltérés engedélyezése a Magyar Agár Klub Tenyésztési Tanácsának hatáskörébe tartozik. (Bár a MEOE szabályzata szerint ezek a tanácsok és bizottságok önálló döntési jogkörrel nem rendelkeznek.)

Tenyésztési Tanács vezető:
Lugosi Andrea
Tagok:
Szanka Judit
Lupkovics Gellért

Amit hiányolok, az pl. a kölykök minimális átadási kora, a kereskedőnek történő értékesítés tiltása, a kötelező egészségügyi szűrések (pl. PRA, hiszen jól tudjuk, hogy ez jelen van a fajtában), a tenyésztői felelősség kérdése illetve úgy általában a szankciók, amik akkor lépnek érvénybe, ha a tenyésztő nem tesz eleget a szabályzatnak, valamint egy adásvételi szerződés és fedeztetési megállapodás mintát mint mellékleteket.

---

MAGYAR AGÁR KLUB TENYÉSZSZEMLE SZABÁLYZATA


1. A tenyészszemle célja az ebek tenyészthetőségének megállapítása és a tenyésztésre nem kívánatos egyedek kiszűrése.
2. Tenyészszemlére a tenyésztő szervezet által kiadott FCI törzskönyvvel (származási lappal) rendelkező, jelöléssel ellátott, azonosítható ebek vezethetők fel. (Helyesen: FCI által elismert törzskönyvben regisztrált, származási lappal rendelkező) Tenyészszemlére a nevezés a helyszínen történik, a bemutatandó egyed eredeti származási lapjával, oltási igazolvánnyal. A bírálatot csak a tulajdonos kérheti. (Meghatalmazással más is?)
3. Tenyészszemlét a MAGYAR AGÁR KLUB (továbbiakban MAK ) rendezhet.
4. Tenyészszemlére 12 hónapos kort betöltött ebek vezethetők fel.
5. A tenyészszemle bírálati lapot 2 szakbíró hitelesíti, illetőleg az előzőleg leadott eredeti származási lapon igazolják az elért eredményt. (Szakbíró = FCI küllembíró, akinek jogosultsága van magyar agarat bírálni?)
6. A bíró köteles a törzskönyv (származási lap) visszavonására javaslatot tenni a tenyésztő szervezetnek, a származási lap egyidejű megküldésével, ha a tenyészszemlén bírált egyedről egyértelműen megállapítható, hogy nem fajtatiszta. A javaslatot a bírónak kellőképpen indokolnia kell. (Ez szép mondat. A törzskönyvet visszavonni nem lehet. A törzskönyv nem ugyanaz, mint a származási lap. A törzskönyvben, mely a tenyésztő egyesület tulajdona, vannak regisztrálva az adott fajta egyedei. Fogjuk fel úgy, mint sok-sok származási lapot, melyet egy vaskos kötetbe összefűztek és a MEOE széfjében őriznek. A származási lap visszavonása ugyanaz a tészta, mint a származási lap ki nem adása két, azonos fajtájú, FCI törzskönyvbe bejegyzett szülő utódjánál. Vagyis az FCI szabályzata szerint ilyen nincs. Vagyis: sem törzskönyvet, sem származási lapot visszavonni nem lehet.
"Egyértelműen megállapítható, hogy nem fajtatiszta": közel egyértelműen, kb. 99%-os pontossággal kizárólag genetikai mintavétellel és annak elemzésével lehet megállapítani, hogy egy adott egyed nem ahhoz a fajtához tartozik, amelynek törzskönyvébe regisztrálásra került. Egy vagy akár két küllembíró szubjektív véleménye ebből a szempontból nem egyértelmű és nem is 99%-os pontosságú.)
7./ A tenyészszemle egy éven belül nem ismételhető meg.
8./ Tenyészszemlén kiadható minősítések:
Tenyésztésre javasolt:a minősítés kiadható annak az egyednek,
a, Amely a Tenyészthető minősítés előírásainak megfelel, és kimagasló verseny eredménnyel rendelkezik.(Európa vagy Világbajnoki döntős helyezés, magyar vagy nemzetközi verseny CH),
b, Kimagasló küllemi adottságokkal rendelkező egyed csak akkor kaphat tenyésztésre javasolt minősítést, ha verseny vagy coursing licenccel rendelkezik.
c, Megkaphatja ezt a minősítést a két alomból származó kiváló utódok alapján is. (Mi a kiváló utód konkrétan?) A minősítést kizárólag a MAK által szervezett tenyészszemlén lehet megszerezni. (Ezt felesleges minden bekezdésbe beleírni.)
(Akkor próbáljuk meg magyarul is:
"Tenyésztésre javasolt:
a minősítés a MAK által szervezett tenyészszemlén annak az egyednek adható, amely coursing- vagy pályaverseny liszensszel rendelkezik, a "tenyészthető" minősítés előírásainak megfelel, és
a, kimagasló verseny eredménnyel rendelkezik (Európa- vagy Világbajnoki döntős helyezés, magyar vagy nemzetközi verseny championátus), vagy
b, kimagasló küllemi adottságokkal rendelkezik, vagy
c, két alomból kiváló utódokat produkált.")

Tenyészthető: a tenyészszemlén bemutatott típusos, kisebb hibákkal rendelkező, de nem öröklődő alkati és típushibákkal rendelkező agár. A MAK Tenyésztési Szabályzat előírásainak megfelelő egyedek. A 2010 után született agarak bármely FCI által elismert agárpályán vagy coursingen kell bizonyítsák a nyúlűző hajlamukat. (Liszenszkönyv elég bizonyíték-e? Ha nincs liszenszkönyv, hogyan, ki előtt, hány alkalommal próbálkozhatnak meg a leendő tenyészkutyák hajlamuk bizonyításával?)
Tenyésztésre nem alkalmas: az az egyed, amely a tenyészszemlén bemutatva a Standard, és a MAK Tenyészszemle Szabályzat, valamint a Tenyésztési Szabályzat előírásainak nem felel meg. (Helyesen "a Standard vagy a MAK Tenyészszemle Szabályzat vagy a Tenyésztési Szabályzat előírásainak nem felel meg" lenne. Mert ez a mondat most azt jelenti, hogy az a magyar agár kap "tenyésztésre nem alkalmas" minősítést, aki nem tud mindhárom dolognak megfelelni. Tehát ha csak az egyiknek nem felel meg, akkor attól még lehet "tenyészthető". Magyar nyelvtan, alsó tagozat.)

Tenyésztésre ideiglenesen nem alkalmas:
a, A felsorolt szabályozók előírásai szerinti hibát nem hordoz, azonban a bemutatott egyed jelen állapotában nem ítélhető meg (pl. kondíció, idegrendszer, egészségi állapot stb.)úgy, hogy az egészséges egyedek felnevelésére alkalmas-e.
b, A 2010 után született, nyúlűző hajlamot nem igazolt agár. Ebben az esetben a tenyészszemle megismételhető egy éven belül.
A Tenyészszemle eredményeket a MAK honlapján közzéteszi. A kutya tulajdonosa a tenyészszemlére nevezéssel hozzájárul az eredmény nyilvánosságra hozásához.
Tenyésztési Tanács egyhangú határozata alapján van lehetőség a tenyészthetőségi minősítéssel nem, de származási lappal rendelkező egyedek tenyésztésbe vonására. Ilyen esetben mindig a Tenyésztési Tanács engedélyét kell kérni. (Elbírálás mi alapján?)

Záradék: Azok az egyedek, amelyek az FCI, MEOE, Magyar Agár Klub által támasztott feltételeknek nem felelnek meg, NEM kapnak származási lapot, különös tekintettel arra, hogy magyar fajtáról, nemzeti kincsről van szó. (Mi a helyzet a külföldi fedeztetésekkel? A külföldi kannak is részt kell vennie, meg kell felelnie a MAK tenyészszemlén?)
A származási lappal rendelkező, de az előírásokat nem teljesítő almok egyedeire a tenyésztő regisztrációs lapot válthat ki. Ezekre az egyedekre egy éves koruk után a MAK által rendezett tenyészszemlén, ha tenyészthető minősítést érnek el, a gazdák kiválthatják a származási lapot.

A szabályzat 2010. 06. 01-től lép érvénybe

Mellékletek
1. Bírálati lap
(Nem lelem a mellékleteket, ami mivel csak egyvalami, ezért elég lenne egyes számban írni: "Melléklet".)